Igen, lehet földet foglalni Paraguayban teljesen törvényesen. Nézzük át a jogi lehetőségeket és a tennivalókat, ha “ingyen” szeretnél földhöz jutni, ami persze nincsen ingyen.
Először is ez egy vázlat az angol szakcikkhez. Abban minden törvény és hivatkozás benne lesz, de nagyon sajnálnám ezt nem megosztani magyarul és majd idelinkelem az angol dolgozatot is. Viszont angolul nagyon kimérten kell fogalmaznom, magyarul meg ahogy szeretek.
Másodszor, földet foglalni nem azt jelenti, hogy elvenni valakitől a tulajdonát, szó sincs erről. Gazdátlan, állami és “közösségi” vagy sokkal rosszabb, de érthetőbb kifejezéssel “törzsi” területekről lesz itt szó.
Ez a cikk nem az amúgy igen élénk fantáziám szülötte. Eddig kétszer foglaltam sikerrel földet itt. Illetve kétszer vettem semmiféle bejegyzéssel nem rendelkező földet és estem át a mezei regisztrálási folyamaton. Mind a kétszer bonyolult és összetett volt a folyamat, tehát nem partraszálltam, kitűztem a hadilobogót, hogy ez innentől az enyém. Csak kiegészítésként megjegyezném, hogy fiatalkoromban igen sokat laktam nyugati városok foglalt házaiban, az ún “squatter” életforma nem áll távol tőlem.

Mit jelent az, hogy “lehet földet foglalni Paraguayban”?

Paraguay körülbelül háromszor akkora, mint Magyarország és telis-tele van gazdátlan földekkel. Nincs tulajdonosa, sosem volt, bejegyezve se, még a Google műhold is csak félévente repül át felette, nem létezik, nix. A hivatali háttér az, hogy a kataszteri rendszer alig működik. Pontosan ott van a telekhatárod a semmi közepén, ahová a szögesdrótot kihúzod. És rengeteg olyan föld van, amelyeknek roppant bonyolultak a tulajdonviszonyai:
  • sosem volt gazdája
  • elhagyták sok sok éve
  • állami tulajdon
  • a haditengerészet tulajdona
  • közösségi vagy törzsi tulajdon és nincs bejegyezve
A föld amúgy is olcsó Paraguayban. Nyilván a fővárosban csillagászati árakkal, de a fővárostól, Asunciontól kb Budaörsnyi távolságban is még húszezer dollár az ár. Viszont onnantól beszakad a plafon. Nagyon jó földek kb 1000-1200 dollár/hektár áron mennek, aztán eljutunk a Chaco lakhatatlan és gyakorlatilag művelhetetlen földjeihez, ezek 600 dollárba kerülnek +- egy kevés.
True story:
“- Bence van itt egy komoly probléma, meghalt egy öreg bácsi, maradt egy kis bejegyzetlen főd, de négy oligarcha fazendái között és egyik sem hagyja a másiknak elvenni. Téged szeretünk, a falu megszavazta, hogy neked adjuk. 84 ezer hektár, na mit szólsz?
– Hogy hülyék vagytok, egyrészt cowboyháború messze tőlem, másrészt sose lesz annyi pénzem, nemhogy bekerítsem, de egy utat csináljak rá.”
Ez tényleg szó szerint így történt. Jelentős tapasztalatokkal bírok a brazil sertaoban zajló marhapásztor háborúkat illetően, a közelébe se legyek hasonlónak és neked is ezt javaslom.

Az illegális és aljas földfoglalás

Vissza a foglaláshoz, tehát van az, amikor valakinek betörnek a telkére és elfoglalják azt, ez bűncselekmény és még aljas is, nem erről van szó. Hanem arról, hogy gazdátlan földeket lehet szerezni csodálatos helyeken és azokat a nevedre iratni. Kérlek sose foglald el más földjét itt, egyrészt mert csúnya dolog, másrészt mert piszok nagy lyukat üt beléd a shotgun, itt a magántulajdon szent.
Szerencsétlen indiántársaink földjét gyakran veszik el a zöldbárók, szinte mind német nevű brazil khmmm. Tehát kihasználják, hogy az indiánterületeken sose volt bejegyzés, odaküldik a verőembereket, lerendezik a falut fáklyákkal és mehetnek a jogfosztottak panaszkodni a parlamenthez, de mire felutaznak a céges ügyvédek már mindent elintéztek. Mocskos dolgok ezek, nem erről szól ez az írás.
Lehet elbirtokolni is földet Paraguayban, tehát ha ha az állam elvileg igényt tart rá, akkor tíz évig kell rajta lakni, hogy behúzhasd, magántulajdon esetén ez húsz év.

Ki foglalhat földet Paraguayban?

A törvény teljesen világosan foglmaz: minden naturalizált (magyarul honosított) paraguayi, tehát állampolgár. Ezt a passzust szokták mutogatni a külföldieknek. Azonban a következő passzus már árnyaltabb (ezt nem szokták mutogatni), az öt évnél régebben tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek is foglalhatnak földet. A törvény nem tartalmazza, de általában mindenki (paraguayiak is) valami haver strómanon keresztül oldják, ha nincs meg a szükséges öt év vagy sok területet szeretne behúzni.

Hogyan tarthatod meg a foglalt földedet Paraguayban?

Az összes foglalt területet az INDERT (indiánügyi hivatal) felügyeli, náluk kell bejegyezni a foglalást. Aztán kell fizetni bérleti díjat nekik, ez hektáronként minőségtől (hasraütés alapján, azt se tudják mi az az aranykorona a dzsungelben) évi 1-2 dollárnyi összeg. Ahogy az első bérleti díjat befizetted, kérheted a magántulajdonba vételt. Ez általában 1-2 évig tart, attól függően, hogy mennyire olajozódnak meg a kerekek. De mindegy is, onnantól senki sem veszi el tőled. Aztán kiadják a “titulo-t”, ez a tulajdoni lap és ennyi volt.
Ismét true story, földfoglaló értekezlet, INDERT-es bürokrata csóválva a fejét néz minket, mit keres itt két európai? Nos, mint kiderült, az összes földfoglalóból csak nekünk volt jogunk erre, mert mi amúgy tényleg indián területen lakunk, törzsi tanács tagok vagyunk és csak mi költöztünk oda valójában az elfoglalt területre, mindenki ingatlanbiznicelni akart, mi meg horgászni. Mintha a fogát húzták volna az előadónak, hogy nem tud irgalmatlanul lerántani minket, apróbb győzelmek az életben.

Hogyan lehet foglalni a különböző földtípusokat?

Na most jön a duplacsavar, majdnem mindig fizetni kell értük. Nyilván vannak mindentől távoli gazdátlan földek és olyan földek, amelyek a kutyának se kellenek (erre visszatérünk még, mert ezek a legjobbak szerintem, kivéve ha mezőgazdász vagy, bár fene tudja). De a lényeg az, hogy a legtöbbször nem te mész a dzsungelben keresni a saját magánmenyországodat, hanem valaki szól, hogy van olcsón föld. Tehát nincs papírja. Kifejtem egy kicsit az alapeseteket a nyilvánvalóan gazdátlan földek tulajdoni állapotáról és megszerzésükről:
  • sosem volt gazdája
Odamész, elfoglalod
  • elhagyták sok sok éve
20 évig ott kell lakni
  • állami tulajdon
Odamész elfoglalod, ha kiemelt területen van, akkor falut kell alapítani
  • a haditengerészet tulajdona
Paraguay azon ritka helyek egyike, ahol semmi sincs a folyópartokon. Semmi. Káprázatos földek, gyönyörű erdők, stb és sehol senki. Sok-sok kilométeres hofehér strandok pálmákkal és egyetlenegyszer láttam egy darab családot kipiknikelni magukat. Pedig hely lenne például azon a 400 km hosszú szakaszon, de 2800 kilométeren nincs több mint öt strand, biztos a piranhák miatt, egyre finnyásabbak az emberek, nem is értem. A haditengerészet kifejezetten örül, ha valaki foglal, mert így az elvi lehetősége megvan annak, hogy segít valaki a bajba jutott hajósoknak vagy jelezni tud, ha a svájci és a cseh flotta meglepetésszerűen támad, mert ki se derülne amúgy.
  • közösségi vagy törzsi tulajdon és nincs bejegyezve
Paraguayban a tulajdoni lap nélküli földtulajok és a földfoglaló családi/baráti közösségek úgynevezett “comunidade-kba”, azaz közösségekbe szerveződnek. Ők foglalnak földeket, majd odaköltöznek, falu lesznek, aztán metropolisz, mint Sao Paulo vagy kisváros vagy simán továbbállnak. Ugyanez vonatkozik az indián törzsekre is. Azonban ezek a földek nincsenek bejegyezve, tehát pénzt adsz értük, mint egy rendes telekért, csak valami nagyon olcsót. Megvan a hivatalos faluhatár (nem mindenhol), de ettől a te telked még nincs regisztrálva. Neked kell bejegyeztetni, ugyanazon az úton mintha elfoglalnád, de nyilván egy létező helyen a közösség támogatásával, nem nagy kunszt, mi így csináljuk.
Aztán vannak hivatalos földfoglalók. Kedvencem egy nagyon szutykos öregasszony (mármint a földmunkás kaszt szorgalmas tagja és amiatt), ügyvédekkel utánanézetve lefoglalt magának legalább száz óriási értékű birtokot és mivel végtelent nem írathat a nevére, ezeket adja el. Nem *tudodkiregondolokotthon a valódi oligarcha, hanem a munkáskezű néni a kapával, kb van egy megyéje. Vannak emberek, akik a közösségektől függetlenül foglalnak földet, igencsak kiemelt helyeken. Rengeteg legális lehetőség van, mert rengeteg a tulaj nélküli föld.  Ezt az egész katyvaszt az teszi lehetővé, hogy teljes a hivatali összevisszaság. Simán előfordul, hogy a főváros közepén lévő kastély (van sok) alatti föld jogai pont négyszáz éve nincsenek elintézve, mert nincs mindenre idő ugye.

Milyen földet érdemes foglalni Paraguayban?

Ez attól függ, hogy neked mi kell. Dolgozni akarsz vele, esetleg csak henyélni vagy szúnyogokat tenyészteni, mint mi. Személyes adalék: mi a vízparti telkeket kerestük, mert kikötőre volt szükségünk és nem ingatlanüzletre, pláne földre. Ahogy írtam feljebb, a vízparti telkek esetén még örülnek is, ha akad gazdájuk. És hihetetlen hosszú a partszakasz, bőven van gazdátlan paradicsom.

Van-e jogbiztonság foglalt földek esetén?

Paraguayban az államosítás, meg az elveszem a földed, nos ezek nincsenek. Mármint ha meg tudod védeni magad jogilag és a dzsungel sem öl meg. Szegény indiánoknak erre nincs módjuk, de te nem az vagy. Ha megteszel minden szükséges lépést, akkor soha senki sem fogja elvenni a földedet. És most irónia: az összes magyar és egyéb ismerősöm ilyenkor fogja a fejét, hogy tulajdoni lap nélkül pénzt adni valamiért, soha!!!! Hát a világ kedves barátom nem Magyarország és nem Európa. Kell egy darab dzsungel? A tied, védd meg. De nem fogják elvenni, ha ott vagy, esetleg bérelt embered ott van. Tulajdoni lapért jogosan nyüszítő olvasóimnak itt egy link, ezek a földek papírral jönnek. A Nemzeti Bank által elkobzott tulajdonok és elég a felét kifizetni, a többi tíz éves kamatmentes hitel, de nevetségesek az árak egyben is.
Nem lenézek bárkit azért, mert kell a papír, egyszerűen otthon mások a reflexek és a jogi gyakorlat, mint itt és nem érdemes ráhúzni az otthoni keservet az itteni szabadságra, nade az a fontos hogy neked jó legyen, ha kell a papír, akkor kell és kész. Lehet földet venni olcsón tulajdonosi lappal. De, és itt jön a de. Szembe jön veled, amit szeretnél, simán a tiéd lehet, de tulajdoni lapja nincs. Na, akkor mit csinálsz, kell vagy nem?

Mi az elfoglalt föld “javítása” Paraguayban?

Ahhoz, hogy az állam hozzájáruljon a papírozáshoz és a környékbeliek is elfogadjanak kell az úgynevezett “javítás”, ami magyarul inkább fejlesztés. Ha lakott területen foglalsz, akkor kell kerítés és házikó, amiben lakik valakik. Ha a dzsungelben, akkor pár cölöp szögesdróttal és egy “techo”, ez tetőt jelent, tehát valami, ami megvéd az esőtől. És ott kell lenni. Ha nem vagy ott, ha nem ismernek, sosem fog elfogadni sem az indiánügyi hivatal, sem a helyiek. Egy dolog gyüttmentnek lenni és egy dolog földet foglalni azért, hogy később sok pénzért eladd, meg nem segíteni olyan embereknek, akiknek semmijük sincs.
Mennyibe kerül a föld javítása? Ez 2024. májusi információ: putri 230 dollár, kerítés (szögesdrót + cölöpök) 120x20m 210 dollár, tíz banánfa 13 euró (összesen).
Mi bevándorlással (katt), könyveléssel és persze befektetési tanácsadással is foglalkozunk, földfoglalással nem. Ezt viszont nagyon régen szerettem volna már megírni.
Kiegészítés:  mi a földből természetvédelmi övezetet csináltunk és a közösség tagjaival vigyázunk rá, hogy pont olyan paradicsom maradjon az Isla Bonita Chaco’i mint most vagy ezer éve, mert azóta nem változott semmi.
Asuncion, 2024 hideg tele
Copyright by Bence Zákonyi Tucanoprod