Ezt a cikket teljesen átírtam, mert a nemzetközi, vonatkozó adószabályok és jelentési kötelezettségek miatt átalakult a digitális nomádok nemzetközi adózása. Digitális nomádnak lenni egyre kevésbé egzotikus életstílus, inkább egy egyre szélesebb körű társadalmi jelenség. A magazinok szerint a digitális nomádok kalandvágyó fiatalok, akik mindenféle csodálatos helyekről posztolva járják be a világot. Ebben annyi igazság van, hogy fiataloknak persze jobban passzol a nomádság, mert még nincs annyi kötődésük. A valóság azonban az, hogy akinek a munkája online végezhető, azt kirúgják a fenébe, aztán bedolgozhat, mint kisvállalkozó, amíg nincs helyette olcsóbb megoldás. Az online távmunkások közül ezért sokan egyszerűen olyan helyre költöznek, ahol olcsóbban megélnek. Sokan kalandvágyból állnak nomádnak, hiszen rövidebb-hosszabb ideig nomádkodva be lehet járni a világot. A digitális nomádok különféle indíttatásokból, különböző ideig folytatnak helyfüggetlen tevékenységet.
Nagyon fontos szempont minden digitális nomád számára, hogy kevés adót fizessen vagy ne fizessen egyáltalán. A szerencse az, hogy a nomádok kívül állnak az őket kihasználó társadalmon és egy érdekes nemzetközi jogi és adózási kiskapu miatt gyakorlatilag adómentesen élhetnek. (Update 2018: Ez sajnos már nem igaz. A lehetőség most is adott, de nincs ingyen és mindenképpen korlátozó, mert a digitális nomádnak az adómentes élet eléréséhez valemelyik, ezt az előnyt nyújtó ország adóalanyává kell vállnia.)
Tehát olcsóbban, jobban élhetnek egy vagy több másik országban, ráadásul adómentesen, mint szabadúszók.
Az alacsony adózású vagy teljesen adómentes digitális nomád élet nem mindenki számára elérhető. A nomád adózási helyét meghatározza az állampolgársága, a tartózkodási helye, cégének helye és tevékenységének helye. Ebben a mátrixban az tud elindulni a kedvezőbb adózás felé, aki minden feltételt a megfelelő külföldi helyszínre helyez át. Például, ha valaki Magyarországról tevékenykedik, akkor tudja optimalizálni adóit, de meg kell felelnie a különféle magyar törvényeknek és előírásoknak. Ha valaki Németországba költözik, akkor meg kell felelnie a német és bizonyos esetekben még a magyar törvényeknek is (például ha életközpontja Magyarországon marad). Ha azonban a nomád olyan országban szeret adóilletőséget, amelyben nincs kettős adóztatás és ahol alacsony vagy nem létező az egyéb adózás, akkor a digitális nomád tud élni a lehetőséggel. Ez minden esetben egyéni kérdés, és megfelelő tervezés szükséges, nincsenek egyszerű és főleg teljesen ingyenes megoldások.
Persze nemcsak a szabadúszók, hanem a gazdagok is élvezhetik a digitális nomád életstílust. Ennek oka az, hogy ők az életstílusuk (luxus), annyit utazhatnak, hogy egyszerűen kiesnek a rendszerből.
Érdemes azonban egy dolgot tisztázni:
Attól, hogy valaki külföldről dolgozik online, még nem jelenti azt, hogy digitális nomád lenne. Az igazi digitális nomád ugyanis mozgásban van, nem telepedik le egy helyen, azaz nincs állandó jelenléte. A távmunkás nem nomád.
Ha elkalandoznál, itt egy cikkem, ami a CINK-en jelent meg és a digitális nomádok alapismereteket közöl: Kis Netnomád Kalauz
Az adómentes digitális nomád
Az egyének nemzetközi adózását bonyolult és összetett adótörvények szabályozzák, amelyek célja, hogy mindenképpen fizetésre kényszerítsék az adóalanyt. Régebben offshore cégek segítségével lehetett kibújni a közteherviselés alól, amely gyakran adócsalást jelentett. Az elmúlt évek offshore ellenes keresztesháborújának legnagyobb győzelme azonban az offshore pénzkezelés szinte teljes bukását és megszűnését hozta el. Tulajdonképpen teljesen egyszerű volt a helyzet, csak azonosítani kellett az offshore cég tulajdonosát, majd rákényszeríteni, hogy ott adózzon, ahol lakik/tevékenykedik, tehát ahol VAN.
Na, digitális nomád esetén viszont lehet nyugodtan fejet csóválni, kedves adószedők, mert a digitális nomád az adócsalókkal szemben ott tud lenni vagy letelepedni, ahol a nemzeti és nemzetközi törvények lehetővé teszik, hogy keveset vagy semmit se fizessen. Korábban lehetett sehová sem bejelentve kóborolni, de most már nemcsak a nemzeti adóhatóságok, hanem a bankok is követik a digitális nomádokat és jelentenek adózási helyzetéről annak az országnak, amely a banknál adózási helyként regisztrálva van.
FIGYELMEZTETÉS: minden állam szabályai kicsit eltérnek és minden egyes adózó helyzete eltér. Ha a cikk elolvasása után feldobnád az adóelőnyök miatt eddigi életedet, azért a könyvelőddel, ügyvédeddel tisztázd a helyzetet vagy keress meg engem.
A nemzetközi adó ököljog szerint (persze ez országtól függ), ott válik adóalannyá BIZTOSAN az ember, ahol évi 183 napnál többet tölt. Tehát, ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor ha nem töltesz EGY országban sem 183 napnál többet egy évben, akkor lehet, hogy nem leszel adóalany. Vannak olyan országok, ahol nem jó a matek, mint például az Egyesült Államok, melynek polgárai mindig adókötelesek, még akkor is ha soha egyetlen egy percet sem éltek az USA-ban. Így jártak.
Valószínűleg a legjobb megoldás az, ha elfogadott adóilletőséget szerzel egy olyan országban, amely nem adóztatja a külföldön szerzett jövedelmet és engedi, hogy megtartsd adózási helyedet még akkor is, ha szinte folyamatosan külföldön tartózkodsz. Így máshol nem alakul ki adózási kötelességed, ahová meg kell adóznod, oda meg nem kell, mert külföldön szerzett jövedelem adóómentes. Mivel a bankod az adózási helyedre jelent, ahol nem foglalkoznak a külföldi jövedelmeddel, ezzel a struktúra bezárult és nemcsak legális, de hosszú távon is fenntartható.
Egyre több ország versenyez a digitális nomádokért. Ezek jobbnál-jobb feltételeket biztosítanak a nomádoknak, hogy megőrizzék utazási szabadságukat, de valahogyan mégis bázist képezzenek az egyes országokban.)
Hogyan tudnak a Digitális Nomádok vállalkozni és számlát kiállítani TÖRVÉNYESEN?
Igazság szerint semmi új sincsen a nomádok életstílusában, tulajdonképpen teljesen megfelel az 5 zászló/örökös utazó elvnek. A különbség csak az, hogy az öt zászló gazdag embereknek segít, a digitális nomádok meg sajnos nem mind gazdagok, sőt. A lényeg tehát még egyszer ez: amíg valaki kevesebb időt tölt egy országban, mint amennyi idő alatt kialakul az adóalany jogviszony, addig nem kell adót fizetni. Ezt részletesen tanulmányozni kell persze, de simán működik. Ráadásul annyira bonyolult a kérdés, hogy a radarról eltűnt digitális nomádokkal senki sem foglalkozik. Update 2018: most már igen. A jelenlegi, a cikk írása óta szabályozottabb környezetben a digitális nomádok legjelentősebb előnye, hogy adólalannyá tudnak válni alacsony adózású vagy adósemleges országokban.
Azonban ahhoz, hogy digitális nomádként adómentesen vagy bárhogy dolgozni tudjon az ember, szükség van valami vállalkozásra, hiszen kell bankszámla, ahová jön a fizu, meg kell valahogy számlát is kiállítani.
Cégalapítás Digitális Nomádoknak
Egy nomád, ha van esze és a megbízója elfogadja a számlát adóparadicsomból, akkor offshore céget alapít. Mert a nomád megteheti, az ő célja az, hogy minél olcsóbb cége legyen, a fenntartása is legyen olcsó, adót meg ne kelljen fizetni. Aztán bármeddig el tud vándorolni pár ember (de nem mindenki kerül kulturálisan a cigánykaraván és a vándorcirkusz közé, mint én), de az nem árt ha mégis szerez egy jó kis adóalanyságot. Ez paradoxon, de mégis így van: lehetsz úgy adómentes adóalany, hogy kikerülöd a nagyon magas adózású adóalanyságot. Erre a legegyszerűbb, ha részt veszel valamelyik letelepedési programban vagy csak besurransz szőrmentén. A letelepedési programokat gazdagoknak találták ki, de azért van más megoldás is. Így fordul a kocka, mert fenn kell tartanod egy kedvező tartózkodási helyet, ahol nem kell adóznod vagy csak nagyon keveset. Ha nem olvastad volna korábbi írásaimat, én ilyen helyek felkutatásával foglalkozom. Elvileg minden személyi adómentes vagy territoriális adózású ország megfelel (tehát ahol a külföldön szerzett jövedelem adómentes)
Mely országokban nincs személyi jövedelemadó?
Monaco, Kuwait, Bermuda, Egyesült Arab Emírségek, Andorra, British Virgin Islands, Katar, Bahamák, Omán, Brunei, Kajmán-szigetek, Anguilla, Maldív-szigetek, Turks és Caicos, valamint Vanuatu.
Mely országokban adómentes a külföldön szerzett jövedelem?
Angola, Anguilla, Belize, Bermuda, Bhután, Bolívia, Botswana, BVI, Costa Rica, Democratic Republic of Congo, Djibouti, Georgia, Guatemala, Guinea-Bissau, Hongkong, Libanon, Macau, Malawi, Malájzia, Marshall-szigetek, Mikronézia, Namíbia, Nicaragua, Palau, Panama, Paraguay, Szent Heléna, Seychelles-szigetek, Szingapúr, Szomáliföld, Szíria, Tokelau, Zambia.
Részleges területi adózás, ahol külföldiek számára külföldi jövedelmük adómentes: Fülöp-szigetek, Szaúd-Arábia. Észak-Korea.
Update: fontos olvasói észrevétel érkezett! Szóval bizonyos esetekben digitális nomádoknak azért lehet offshore céget használni, mert nem titkos a tulajdonos személye, aki mondjuk te vagy. Ez nyugodtan azonosítható a bankban, mert nem cél a végső haszonélvező (ultimate beneficiary owner) személyének eltitkolása. Azért jó az offshore cég, mert olcsó fentartani és nagyon alacsony az adózása vagy nincs is! A cég lehet akár rendes adóparadicsomban is vagy például az Egyesült Államokban, stb. Gyakorlatilag mindegy, mert mégegyszer: a lényeg az, hogy olcsó legyen.
Nézzünk pár gyakorlati példát arra, mely országok teszik lehetővé, hogy ne fizess adót digitális nomádként legális eszközökkel:
Régi kedvencem és sokat is írtam róla:
A Máltai Self-sufficient Vízum, azaz önellátó tartózkodási engedély. Ha van ilyened és nem Máltán dolgozol, akkor csak a helyben megkeresett jövedelmed után kell adóznod, ami nincs. Ezen kívül a bevitt jövedelem adóköteles, de nem viszed be. Sőt, a rugalmas máltai adórezidenciára és tartózkodási időre vonatkozó törvények szerint ott sem vagy, ha nem akarsz. A máltai bevándorlási jogszabályok értelmében ugyanis addig megtarthatod a tartózkodási engedélyed, amíg nem töltesz egy évben több, mint 183 napot EGY MÁSIK országban. Régebben sokszor írtam róla, hogy milyen egyszerű ezt a vízumot megszerezni és büszkén kijelenthetem, hogy népmozgalmat indítottam el Magyarországról, melynek egyenes következménye, hogy már nem mindenki kapja meg ezt a vízumot. Ha szeretnél ilyet, akkor készítsd a pénztárcádat és utána írj nekem. Ugyanis évente már csak párat lehet átnyomni a rendszeren. (Update 2018: a máltai Self-sufficient vízum kiadása jelentősen megnehezedett. Több hónapot kell előzetesen a szigetországban eltölteni.)
Panamai Barátságos Nemzetek Vízum: ez is gyönyörű darab, állandó letelepedési engedély tulajdonképpen. Ha visszajárogatsz, akkor 5 év az állampolgárságig. Ezzel a panamai állandó tartózkodási engedéllyel aztán élhetsz bárhol (amíg betartod az időkorlátokat), mert adót azt nem kell fizetned.
Paraguayi állandó tartózkodási engedély: Nekem ez a kedvencem, mert a legolcsóbb, EU útlevéllel a kézben 3000 eurótól elérhető. Csak három évente kell beugrani Paraguayba és a külföldön élő állandó letelepedett nem fizet adót (non-resident permanent resident). Ráadásul Paraguay nem offshore terület, viszont Mercosur tagállam.
Szóval hangsúlyozzuk megint: mielőtt beintesz a NAV-nak, kérjél szakértői tanácsot. És a legfontosabb: a digitális nomádságnak ára van. Egy nomád vándorol és ezt ne felejtsd el, nem mindenkinek való ez az életstílus, ráadásul a korábbi teljes szabadságot felváltotta az új nemzetközi adóinformáció-cserék rendszere, ehhez neked is igazodnod kell.
Szia! Hogy érted azt, hogy a Máltai self-sufficient vízumból már csak párat lehet átnyomni évente a rendszeren? Ha valaki bemutatja azt a bizonyos összeget, ami a megélhetését biztosítja, akkor miért ne kapná meg? Én eddig sehol nem olvastam kvótáról, mint például az Ausztrál work-and-travel vízumnál. Egyébként, ha valaki pár héttel később leveszi a számlájáról azt az összeget, akkor azt figyelik, illetve elveszik tőle a telelepedési engedélyt? Előre is köszi a választ! Nagyon szuper az oldal!
Szia,
A self-sufficient rendszert (is) folyamatosan támadják a különféle európai jogi fórumokon. Nagyon vigyáznak rá, hogy ki kapja meg mostanában. Ennyi az egész. A felmutatandó összeget a bankszámla kivonat kinyomtatása utáni első másodpercben utalhatod bárhová, nem az a feltétel, hogy mindig annyi legyen a számlán, hanem hogy fel tudj mutatni annyit.
Helló!
Az a baj, hogy kevered a fogalmakat. Arre kell választ kapni, hogy melyik országban szerzel úgynevezett ADÓÜGYI ILLETŐSÉGET. Egy nomád számára tehát annak meghatározása a fontos, hogy hol számít belföldniek adóügyi illetőség szempontjából.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények (többségének) értelmében, ha egy magánszemély lakóhelye alapján több országban is belföldi illetőségűnek minősülne (adóügyileg), akkor a következő szempontok alapján dönthető el az adóügyi illetőség kérdése (a lista egyben SORRENDET is jelent):
– állandó lakóhely
– létérdekek központja
– szokásos tartózkodási hely
– állampolgárság.
Tehát, ha sehol sincs állandó lakcímed, akkor megnézik, hogy hová fűznek a legszorosabb családi és gazdasági kapcsolatok. Ha nincs családod, vagy veled utazik és a jövedelmedet is számtalan országból szerzed be, akkor megnézik, hogy hol tartózkodsz legtöbbet. De ugye nem fog össszejönni a 183 nap, vagy még a 100 se, így marad az állampolgárság. Az pedig mindenkinek van. Ha egynél több állampolgárságod van, akkor viszont az érintett országok adóhatóságainak kell egyeztetniük.
Szia,
Köszönöm szépen! Mivel telik az idő, egyszerűen képtelenség minden cikkemet minden blogomon aktualizálni.
“Tehát, ha sehol sincs állandó lakcímed, akkor megnézik, hogy hová fűznek a legszorosabb családi és gazdasági kapcsolatok. Ha nincs családod, vagy veled utazik és a jövedelmedet is számtalan országból szerzed be, akkor megnézik, hogy hol tartózkodsz legtöbbet. ”
Ezt értem, de ugye nem így történik. Ki nézi meg? Hogyan és miért?
Például, 2 gyakorlati példa. A máltai kettős adóztatás elleni szerződésben van ugye, a paraguayi nem. A példa digitális nomádokra vonatkozik, tehát nem bűnözőkre:
– Be vagy jelentkezve Máltára, a x országban lévő bankod a máltai címedet regisztrálta. A máltai törvényeknek eleget teszel, másét nem szeged meg. A bankod a máltai adóhatóságnak küldi az adatokat, ők kiállítják a szükséges adóigazolásaidat. Ezzel mi baj lenne?
– Van mondjuk vmi latino rezidenciád, mondjuk paraguayi. Oda vagy bejelentkezve, betartod a törvényeket, befizeted, amit kell. A bankod a paraguayi adóhatóságnak szolgáltat adatokat. Mégis ki és miért adna ki bármit rólad és miért?
Természetesen elfogadom és értem, hogy ez bonyodalmakat IS okozhat, de valójában még senkit sem láttam, akit bántottak volna, mert eleget tett a kötelességeinek, amit mindenféle papírral tud igazolni, csak egy másik országban. A probléma ott kezdődik, amikor pénzt mosnak vagy máshol tartózkodik az ember papíron, mint a valóságban. De egyébként?
Köszönöm szépen még1x, hogy hozzászóltál, annál többféle nézőpontot látnak az olvasók, ami nekem a legfontosabb!!
Sziasztok!
Kezdjük azzal bárki bármit mond, nincsen ingyen ebéd, olyan nincs, hogy nem kell adózni, csak majd később – tudom itt jöhet az, „de régen ez ment”, de ezt el kell felejteni, változnak a szabályok és a világ is. A nagyok sem tudnak elbújni az adózás elől, max. annyit tudnak csinálni, hogy egy enyhébb adózású országba teszik át az adózás helyét.
Az, hogy hogyan kell adózni, az egyénenként és esetenként változó. Mielőtt bárki belekezdene a digitális nomád életbe, szerintem jó lenne egy nemzetközi adótanácsadót felkeresni és egyeztetni vele, hogy mik a főbb pontok az tervében.
Amit „Jogra tarts” írt az teljesen megállja a helyét, de még azt is hozzá kell tenni, hogy nem csak azt kell nézni, hogy hol és milyen illetőséged van, hanem azt is, hogy milyen jogcímen veszi ki jövedelmet (Nem véletlenül használtam a jövedelmet, ez később fontos lesz).
Nézzünk egy esetet a cég szemszögéből:
Alap Béla alapít egy Kft-t Magyarországon és mindig aszerint állítja ki a számláját az ügyfelének, hogy az adott ügyfél (itt alap esetben cégekre gondolok) rezidens országa és Magyarország között viszony pl. ÁFA tekintetében. Itt le lehet egyszerűsíteni a kérdést, hogy EU-n belüli és 3. országbeli (Pl. U.S.A. is az Magyarország szemszögéből 3. országnak minősül).
Itt még ugye a bevétel ott csücsül a cégben, amit csak a cég érdekében használhatsz fel (pl. bizonyos költségeket el tudsz számolni, de nem minden -> adótanácsadás!).
Mint látszik, te lehetsz bárhol, a cég rezidensége van figyelve, nem az, hogy te hol és mit csinálsz, mivel az adott jogiszemély állítja ki a számlát nem te és a cégnek lesz bevétele.
Magánszemély esete:
Itt merül fel a „Jogra tarts” által is felhozott precedencia és hogy milyen jogcímen vesszük ki a jövedelmet az adott cégből. Itt mindig a magánszemély adóalanyisága van vizsgálva.
1. Bér
Na ebben az esetben ahogy a fentebb le lett írva, ha nem vagy sehol sem (alacsony adózású országban) többet mint 183 napot, akkor több mint valószínű, hogy a béredet a magyar adózás szerint tudod kivenni a cégből (itt az összes adó levonásra kerül). Mindegy, hogy te hol vagy ebben az esetben, max. arra kell figyelni, hogy ne keljen a cégedből magadnak még külföldi kiküldetés miatt is napi térítési díjat fizetned. Itt közbe jöhet a kettős adóztatás is.
2. Osztalék
A cég az adózott eredményéből tud osztalékot fizetni (TAO + IPA -> 9%+2%). Utána 15% és (14% EHO 3M-ig). Ami nem kevés.
3. Ezek mix-ei.
4. Például UK cég esetén van Manager Director salary, ami nem minősül bér jellegű juttatásnak, viszont Magyarországon a jelenlegi 22% SZOCHO-val van terhelve.
Szóval ha az így kivett bért Angol adózás szerint leadózód, még Magyarország felé is be kell fizetned 22%-ot (azt hiszem ez 2018tól már csak 19,5%).
Bármi is lesz, ne higgyétek, hogy a NAV nem fog tudni rólatok. Mivel minden OECD alá eső bank kérni fogja a tényleges tulajdonos kilétét és bárhol is nyitsz magán számlát – hogy a bért kivedd a cégedből – arról 2017-18-tól az egyezmények miatt tranzakciónként kap infót a NAV. Így utólag is be fogják tudni hajtani az adót.
Jé, eltűnt a kommentem. Szóval teljesen igazad van, jelentősen át is írtam a cikket, mert megváltoztak a körülmények azóta, hogy megírtam. Jelenleg az tud digitális nomádként alacsony adózású vagy adómentes életet élni, aki minden vonatkozó nemzeti és nemzetközi törvényt betartva minden adózási kötelezettségét át tudja vinni alacsony adózású vagy adómentes országokba. Erre minden törvényi lehetőség adott, jól kell megtervezni.
Szia!
Most készülok Máltára pont ebböl az okbol szoval segitségre lenne szükségem.
Online sportfogadásbol élek, mellette nincsen egyenlöre cégem. Jelenleg ausztriában dolgozom mert bejelentett munkahely mellett innen ado mentes azt itt szerzett profit.
A kérdésem a következö lenne ha én önkéntesnek megyek máltára mert egy vlogot szeretnék inditani akkor ettöl függetlenül jogosult lehetek erre az önellátói vizumra?
Mivel ott nem hiszem hogy lesz bejelentett lakcimem ha nincs lakcim akkor ugye bank szálát se nyitnak.
Egy kérdés ha valahol nem akarok ott lakni az ev minden napjan akkor hogy lesz egy állandó lakcimem gyan azon a helyen
csak azért béreljem ugyan ugy a lakást, akkor mi ebbe a nomadság és a könyités???
Szia, ha bármit csinálsz Máltán, ami munka, akkor nem lehetsz self-sufficient. Ahhoz eleve kell bejelentett lakcím. Nagyon kevés olyan ország van, ahol bérleti szerződés nélkül adnak adókedvezménnyel járó tartózkodási engedélyt (de van azért persze). A régi szép időkben, 2008 előtt, bemondásra adták ki a máltai személyit, tehát a kutyát sem érdekelte, hogy milyen címet mondd be az ember, most már azért nagyon szigorú. Attól, hogy nem laksz ott, még simán lehet máltai illetőséged, ha máshol nem töltessz el 168 napnál többet egy évben, vagy nem keletkezik adózási kötelezettséged. A szerencsejátékosok amúgy húznak el Máltáról, rengetegen jönnek hozzánk Paraguayba például. A nehézség az, hogy ismerős mondjuk simán ír egy szerződést Máltán valami piszlicsáré összegről, de neked ha jól értem nincs, akkor tényleg bérelni kell és még a legótvarosabb birkamenhely is iszonyú drága lett.
Szamomra ez nem egyertelmu…
A kritiriumok kizitt az szerepel hogy nem dolgozhattok maltan rendes alkalmazotkent kerdezem en az onkentes az miotta alkalmazott, illetve ha en mondjuk egy csaladhoz elmegyek gyerekekre vigyazni ki fogja azt meg tudni hogy en azt onkenteskent vegzem vagy sem ha mellette bemutatom a megfelelo osszeget es van mellette egy egeszsegugyi biztositasom amit magamnak fizettek…
Raadasul a kritiriumok kozott nemcszerepel hogy kotelezo a lakcimet igazolo berleti szerzodest felmutatnom.
Elso lepesnek terveznem ezt mig nem folyamatos fix dologrol van szo, mivel nemreg kezdtem de eleg jo potencial van benne viszont otthon a magy adoterhek miatt nem szeretnem csinalni…
Hogyan szerezhetek ilyen illetoseget ugy ha nem tartozkodom maltan?
Kifejtened legyszives?
Illetve abbol kiindulva hogy joforman az osszes sportfogado irodanak ott a szekhelye en annyira azert nem tartom rossz lehetosegnek.
Az elmult 3 evben sehol nem toltottem el amugy 6 honapnal tobbet de olvastam rola hogy attol meg magyarorszagon kell adoznom… es en abba az orszagba 2 ft-t nem fizetek be vallalkozokent fizettem eleget aztan mehettem csodbe kis gyarkent fejlesztesi lehetosegek mar elore szet vannak osztva meg ki sincs irva a tender mar meg van a nyertes….
Szia, Máltán nincs időbeni minimális korlátja az adóilletőségnek. Tehát, ha megszerezted a máltai adóilletőséget, akkor azt akkor is megtartod, ha mondjuk évi egy napot maradsz. Paraguayban ugyanez az idő például 3 év, tehát azután nem veszíted el. De Málta megvédeeni sem fog, tehát ha máshol adóilletőséged alakul ki, akkor ők megvonják a vállukat, hogy akkor meg fizess máshova, ők ezzel se foglalkoznak. Viszont ameddig nem érkezik óhaj és panasz, addig adózhatsz Máltára.
Szia,
“A kritiriumok kizitt az szerepel hogy nem dolgozhattok maltan rendes alkalmazotkent ” Attól függ, hogy melyik programnál.
“az onkentes az miotta alkalmazott,” az önkéntes egészen másféle kategória, más is vonatkozik rá.
“lletve ha en mondjuk egy csaladhoz elmegyek gyerekekre vigyazni ki fogja azt meg tudni ” hát az adóhatóság vagy eleve adócsalóként indulsz
“Raadasul a kritiriumok kozott nemcszerepel hogy kotelezo a lakcimet igazolo berleti szerzodest felmutatnom.” de szerepel.
“Elso lepesnek terveznem ezt mig nem folyamatos fix dologrol van szo, mivel nemreg kezdtem de eleg jo potencial van benne viszont otthon a magy adoterhek miatt nem szeretnem csinalni…” Hajrá, sok sikert!