Kell-e magyar vagy külföldi lakcím egy digitális nomádnak? Le kell-e mondani a magyar címről és lehet-e több címed? Lakcím és adóilletőség, hova fizetsz sarcot külföldi vándorlás során? Ezeket a kérdéseket járom körül egy kicsit. Ha valami nem úgy van szerinted ahogy leírtam, akkor kommentelj kérlek és javítom ha igazad van.

Ez a poszt egy Digitális Nomádok facecsoportbeli kommenthullám miatt íródott, mert kiderült hogy ebben a kérdésben nem is olyan egyszerű eligazodni. Szerencsére, nekem azonban munkám része, ráadásul annyiszor elmondtam már, több ezerszer különféle nyelveken, hogy el tudom úgy magyarázni, hogy annak hasznát lásd, legalábbis ez a cél. Nézzük az alapfogalmakat, kifejezetten digitális nomád szemszögből.

Miért kell lakcím egy digitális nomádnak egyáltalán?

Az egyén szempontjából tulajdonképpen pont mindegy. Azonban a hatóságok egyszerűen ragaszkodnak ahhoz, hogy tudják:

  • hol érhetnek el
  • hol vagy

Persze ez egy digitális nomád által bejegyzett lakcímből nem következik, de ennyit tudnak hozzátenni. Viszont, és itt jön a lényeg: rákényszerítik a bankokat, hogy folyamatosan azonosítsanak téged és lakcímedet a KYC, tehát “ismerd meg az ügyfeledet” nevű kötelezően betartandó globális szabályrendszer alapján. És itt lép be az adóilletőség, hogy hová küldjék az azonosítás után a bankszámlád adatait, hogy oda adózzál, mert az ugye nem biztos, hogy ott van, ahol a bankszámlád van. És el is küldik.

Társadalombiztosítási szempontból EU-ban például mindegy, mert amíg vándorolsz, addig kék kártya érvényes. Az elvileg csak balesetre vagy valami hirtelen betegségre vonsatkozik, de azért szinte mindennel ellátnak egy ideig a legtöbb országban. Amúgy meg ha nem laksz egy országban sem és minden orvosi ügyedet privát biztosítással oldod, akkor minek azért még külön fizetni? Pláne, ha megválaszthatod, hogy melyik ország társadalombiztosítási rendszerébe kerülj? (ha ott a címed és oda adózol). Itt van amúgy az általános NAV infó. 

Mi történik a legrosszabb esetben, ha nincs lakcímed?

Az első és leggyakoribb probléma, hogy nem tudsz bankszámlát nyitni, vagy akár pénzt felvenni. A még rosszabb fázis az, ha adóspirálba kerülsz és valamelyik állam elkezd szivatni (lásd az USA-ban zöldkártyát szerző, majd onnan megint kivándorló emberek). És a rémálom: kettős adóztatást elkerülő egyezmények hiányában nem egy, hanem két vagy még annál is több állam kezd el egyszerre zaklatni, meg bűntetni. Ezen forgatókönyvek elkerülésére ezermillió megoldás van, amelyek tőled függnek vagy lehet, hogy csak neked működnek. Az egyik cégnek, akiknek írok, 14 alap információ feltételtől függően 2050 megoldásuk van ki be és bevándorlásra, cégalapításra, adózásra, stb. Tehát a spanyol viaszt nem én találtam fel, sőt más sem.

Állampolgárság:

Értem, hogy a magyar, de lehet több. Az is lehet, hogy két vagy több útleveled van és egymásnak teljesen ellentmondó törtvények arról, hogy ez mire kötelez. A magyar állampolgárság nem befolyásolja a lakcímed, ettől még ott lehet lakhatsz és adózhatsz, ahol akarod. Kivéve a digitális nomádokat, nekünk külön van egy vonatkozó adóformánk, de erről később. Lényeges, attól, hogy beszerzed egy adómentes ország útlevelét és ott egy címet, ha ezzel mondjuk hazaköltözöl és ott vagy fél évnél többet, akkor adóznod kell. 

Állandó tartózkodási hely:

Ez az a cím, ahová be vagy jelentve állandóra, de nem kell, hogy ott is lakj. Az állandó tartózkodási engedély hosszabb külföldi tartózkodásra jogosít fel, általában ez már egyenlő jogokat jelent a külföldi ország állampolgáraival, csak nincs helyi útleveled és nem szavazhatsz. Lehetsz állandó tartózkodóként domiciled vagy non-domiciled, tehát ott letelepedett és helyi vagy nem ott letelepedett, hanem teljesen máshol vagy és megtartod az állandó tartózkodási engedélyedet. Ebből következik, hogy akármennyi állandó tartózkodási engedélyed lehet egyszerre,ezt természetesen az egyes államok (és nemzetközi szervezetek, mint az EU vagy a Mercosur) törvényei szabályozzák. Nekem volt olyan a munkám miatt, hogy egyszerre egy tucatnál több országban voltam állandóan letelepedve jogszerűen.

Ideiglenes tartózkodási hely: mondok pár példát. Elmész pár hónapra valahová és ott dolgozol, ezért például magyarországi állandó tartózkodásod megmarad, de ideiglenesen spanyol vagy máltai munkavállaló vagy a nyárra, tehát kell oda valami tartózkodási jogviszony, meg bejelentett cím. Ha például Máltára költözöl, akkor a fényképes residency cardod, amit személyi helyett kapsz, pont egy ilyen ideiglenes tartózkodási engedély, főleg adózási szempontból kivételesen előnyös.

Adózási hely, adózási illetőség:

Na, ez elvileg függ is, meg nem is az állandó vagy ideiglenes címeidtől. A nemzetközi ökölszabály az, hogy ha 183 napnál többet tartózkodsz egy országban egy adó vagy naptári év alatt, akkor ott neked adóilletőséged képződik, tehát adózási helyed, tehát fizetned kell. Ha kell. Aztán lehetsz te mondjuk egy adómentes helyre bejelentve, de ha elrontod a lépést, akkor ők fognak, teljes joggal felháborodni, hogy visszaéltél a helyzettel.

Érdemes-e digitális nomádként feladnod a magyar címedet és kijelentkezni az országból?

Ez teljesen egyéni helyzetfüggő. De meg is tarthatsz magyar ideiglenes címet vagy “külföldre költözött” is kerülhet a lakcímkártyára. Adózási helyzetedet  természetesen inkább az fogja meghatározni hogy hol vagy, de van itt egy buktató.

Na most jön a digitális nomád specifikus magyar adózási rész.

  • Elmész külföldre és egy helyen dolgozol élsz és laksz évi több mint 183 napot: átkerül az adózási helyed alapesetben.
  • Magyarországon laksz és évi 183 napnál kevesebbet vagy külföldön: Magyarországon marad az adózásod, hacsak valami furfangot nem csinálsz, mint az emirátusi programok például.
  • Megtartod a magyar lakcímedet, de sehol sem tartózkodsz annyit, hogy kialakuljon adózási illetőséged és nem telepedsz le sehol: adózol Magyarországon
  • Nem tartod meg a magyar lakcímedet és nem szerzel másikat viszont nem is tartózkodsz annyit egy országban, hogy ott adózási helyed alakuljon ki: na, ezt kövesse valaki. De van egy NAV állásfoglalás, miszerint ha nem laksz Magyarországon, de máshol nem alakul ki adózási helyed, akkor magyar adóilletőséged marad. Ez pont digitális nomádokra találták ki. Nem tudok olyan esetről, hogy világban utazó, Magyarországon nem tevékenykedő nomádot ilyesmivel cseszegettek volna, de megtehetik.

Tudsz-e tevékenykedni digitális nomádként lakcím nélkül?

Egy ideig igen, legálisan is. Ez ugye az a kegyelmi állapot, amikor már kijelentkeztél valahonnan, de új helyre még nem vagy csak utazgatsz és a bankod még nem zaklat új lakcímedért. Ez rövid, de igen jó időszak, hiszen te éppen megoldod a helyzetedet, addig meg gondolkozol. Ugye addig tart, amíg nem kell igazolnod a lakcímedet valahol.

Milyen lakcímeket használnak a digitális nomádok?

Szóval, ha folyamatosan utazó digitális nomád vagy, esetleg te határozod meg, hogy hol telepedj le, akkor nyílik a lakcím lehetőségek tárháza. Olyan lakcím kell, amit egyszerű fenntartani, olyan helyen legyen, ahol adómentes a külföldi jövedelem és lehetőleg olyan helyen, ahol szívesen vagy párszor. Az én ügyfeleim, (akik közül rengeteg a digitális nomád) általában latin-amerikai, meg afrikai lehetőségek iránt érdeklődnek, mert ugyan nem csak azokhoz értek, de inkább nekik szól ez az oldal. Most vegyünk egy olyan példát, hogy valaki nem tölt évi 183 napot egy, tehát egyetlen országban. Azaz fennáll a lehetősége arra, hogy ne alakuljon ki adózási kötelezettsége, sehol sem. Turistaként van mindenhol és közben mittudomén programot ír vagy festeget. 

Szóval a következő lehetőségek merülnek fel:

  • Most kezdted az ipart, még nagyon kevés pénzt keresel és nem tudsz összerakni körülbelül 5,000 dollárt. Vagy még nem éri meg neked, nagyságrendileg évi mondjuk 1,000 dollárt az adómentes állapot fenntartására költeni. Sajnálom, szorgos munkát kívánok, mert ingyenes, gyors, adómentes, 100% legális és egyszerűen fenntartható megoldás pont nincs. Nem is volt és nem is lesz. Viszont, szerintem mindannyian pont így kezdtük, hajrá menni fog az!
  • Rengeteg pénzt keresel, azt se tudod hová tedd, de valahová nagyon kéne: Végtelen sok lehetőséged van. Magyarként zseniális ilyenkor Monaco például vagy az Emírségek, ott van külön offshore kapu gazdagoknak, államközi szerződéssel.
  • Már van körülbelül ötezer dollárod bevándorolni és évi ezer-kétezer dollárod fenntartani, hogy úgy tudj csavarogni a világban, hogy közben nyugodtan alszol. Ilyenkor az én tanácsom (de van sok más is, csak én ezekkel foglalkozom), hogy Paraguay vagy Panama. Biztonságos országok és körülbelül öt ezer dollárból mindenestül megvan a letelepedésed, meg be is vagy jelentve valahová, meg van bankszámlád, jogsid, stb. Igaz, mindkét országban ezen kívül be kell tenned még ötezer dollárt bankba , de csak három hónapra. Ezzel mutatod, hogy van elég pénzed túlélni egy évet. Így lesz lakcímed, meg adómentességed, illetve annyit adózol, amennyit szeretnél. De közben fenn kell tartani valami címet, egyéni vállalkozást vagy céget üzemeltetni (kb havi 20 euró Paraguayban). Aztán nem árt legalább kétévente oda is látogatni személyesen. Paraguayban oda kell költözni az útlevélért, viszont Panamában öt év után állampolgárrá válhat a közben teljesen máshol élő vagy utazgató nomád, ha akar.

Amikor szóba se jöhet a Digitális Nomád játék lakcímmel

Ha családod van. Ilyenkor ugyanis a családtagok mozgatása egy “non-dom” címről egy idő után lehetetlen. Lásd iskolák, gyerekorvos, stb. Ilyenkor arra érdemes törekedni, hogy az az ország, ahol időt tölt az ember és lacíme van, meg ott van letelepedve, az legyen ugye:

  • Biztonságos
  • Jó iskola
  • Jó közbiztonság
  • Kitűnő egészségügyi ellátás
  • Külföldi jövedelem nem adózik.

Update: ezt egy kicsit körbeírom. Nálunk rugalmasabb nomádcsalád aránylag kevés van, de a gyerekek folyamatos mozgatása és lepapírozása nagyon bonyolult szakma. Mivel mi 1-3 évenként váltunk országot, kénytelenek vagyunk illeszkedni a rendszerhez. Van ugye már olyan iskolatípus és biztosítás is, ami kezelhetővé teszi, De, ha nem fél éves vagy egy éves túrára indulsz kölkökkel, hanem több évtizedesre, akkor ott útközben pár papírt be kell majd szerezni, az tuti. Ebben az ügyben is rengeteg fajta megoldás van. De ugye, ahol a gyerek sulija, meg a család van, az maga a létközpont is. Ezt nem is kezdeném fejtegetni, mert ennek a nemzetközi adózásnak végtelen vetülete van, nem lehet mindent egy posztba beírni, pedig fontos lenne.

Aztán, szerintem például a gyerek iskolájának és tartózkodásának bejelentése magyar gyámügynek, meg a családi pótlék nem ördögtől való, bár a  Családtámogatási Főosztálynak már a nevétől is kiver a víz. Mindezt azért, mert ha egy gyerek teljesen eltűnik a nagy világban (szerető szüleivel), abból baj nem szokott lenni. De ha mégis, akkor legalább lehessen sejteni, hogy melyik kontinensen lehet.

Ha van olyan ötleted, tudásod, trükköd, ami szerinted kéne ide, akkor szólj vagy kommentelj kérlek, aztán beleírom.