Gyakorlati ismeretek, rengeteg tapasztalat alapján, ha fejlődő országban akarsz üzletelni. Időtlenség, korrumpálási praktikák, hivatali ellenpackázás és más használható ismeretek Ázsia, Afrika és Dél-Amerika tájain kalandozó kezdő és profi üzletembereknek.
Ha ezt elolvasod, akkor kalandor vagy. Lehetsz céges muki öltönyben vagy digitális nomád aki dropshipping biznicbe kezd, akkor is. Mert fejlődő országokban üzletelni mindig kaland, nemcsak pénz.

Lehet-e egyáltalán egy kalap alá venni a fejlődő országokat üzleti szempontból?

Szinte minden földrészen vannak fejlődő országok, amelyek mind mind eltérő kulturális és gazdasági mezők. Nem csak a nyelv választja el a pénz hiányán kívül ezeket az országokat, de még a vallás is simán befolyásolhatja egy üzlet létrejöttét.* Gondoljunk mondjuk a mindenféle különbségre Guatemala és Kambodzsa meg mondjuk A Gabon és Tadzsikisztán  között. De sok év tapasztalata alapján egyértelmű, hogy bizonyos nagyon lényeges és az üzletek alapjait meghatározó fogalmak valahogy ugyanazok minden egyes fejlődő országban. Lassan mintha minden egy kaptafára menne minden fejlődő országban, kontinenstől függetlenül a következő fogalmakat vizsgálva:
  • Idő
  • Pénz
  • Korrupció + hivatalnokok
  • Kulturális különbségek

Ezeket a feltételeket fogom kifejteni egy-egy rövidebb-hosszabb cikkben. Mivel feltett szándékom, hogy szubjektív, de csak és kizárólag gyakorlati ismereteken alapuló tudást adják át, ezért nem leszek politikailag korrekt egyáltalán. Lesz szó mindjárt a fehér bőrödről, meg nemedről. Bocsánat, tudom, hogy nem illik ezekről írni, de átsiklani ezek felett a legnagyobb hülyeség.

 

Joggal kérdezed, hogy ki vagyok én, hogy így általánosságban írok ennyire különböző helyekről?
Nos, sajnos nem vagyok jó üzletember, nem az én feladatom. De az, hogy téged elhelyezzelek egy fejlődő országban, felhajtsam neked a kapcsolatokat és tanácsot adjak jogi és pénzügyi környezetről, nos ehhez igencsak értek. Lassan 25 éve dolgozom fejlődő országokban, először Dél-Amerikában, majd Afrikában és most már megint Ázsiában is, éppen mindenhol egyszerre, előre köszön a hosszú lábhely a vészkijáratnál, márciusban 24 repülőjáratom volt, ebből 12  interkontinentális (köszi Google, hogy helyettem gyűjtöd ezeket a felesleges adatokat). Fixer, tolmács, majd lobbista és tanácsadói szerepben mind piaci, mind kormányzati szereplők részére. Leginkább azonban kutatni szeretek, ha nem magamnak dolgozok, akkor leginkább ezért fizetnek meg. Ha nem hiszed, keress rám, fene magyarázza túl ezt a dolgot. Ja, nem megbízást keresek, félre ne értsd, kivéve ha egy új szörfközpontot akarsz elhelyezni, akkor szívesen, sőt lelkesen!

Szóval miért érdemes fejlődő országban üzletelni?

Hát elsősorban a pénz miatt persze. Fejlett országokban is ezért érdemes, de van egy apróbb különbség. Mindig úgy tűnik, hogy fejlődő országban könnyebb üzletet csinálni, mint fejlettben, legalábbis olcsóbb a beugró. Nos, ennél nagyobb félreértés kevés van. A haszon nagyon kecsegtető, de fejlődő országban mindig sokkal több munkát kell belerakni egy üzlet gyakorlati kivitelezésébe, mint máshol. Kevesebb a bürokrácia Kigaliban, mint Münchenben? Bizony kevesebb, csak mire mindenkit le és kifizetsz, időben és pénzben pont ott tartasz. Nehezebb a verseny Londonban, mint Buenos Airesben? Az igaz, de csak azért, mert BA-ból már mindenki elmenekült, akinek egy kis esze van. Jobb a ROI Luandában, mint New Yorkban? Simán, csak nem veheted ki a pénzed és nem viheted ki. Szóval fejlődő országban nem is olyan egyszerű üzletet kötni és pláne le is bonyolítani. Persze nem eltántorítani akarlak, én például imádok ilyen helyeken tevékenykedni és agyfa*szt kapok a fejlett országok szabályozásaitól és bürokratáitól, ahol minden úgy megy, mint a karikacsapás. Vagy nem és a túlszabályozottság pont ugyanolyan kártékony, mint az alulszabályozottság, középút meg nincs. A másik ok fejlődő országban biznicelni, ha ott vagy éppen. Mert ott laksz vagy a kedvesed lakik ott vagy odamenekültél vagy csak átutazol és meglátod a lehetőséget.

Lehet-e pénzt csinálni fejlődő országokban?

Persze hogy lehet, de nem ez a jó kérdés, hanem az, hogy lehet-e pénzt csinálni aránylag kisebb befektetésből és/vagy csupán szakértelemmel?
És erre az a válasz, hogy igen és igen. Erről van szó, szerintem ezért is olvasod most ez a cikket. Ha gazdag vagy és fejlődő országokban terjeszkedsz akkor úgyis ismerjük egymást vagy én a sameszaidat (bocsánat a kijáró embereidet). Mert ha van valami vicces abban, hogyha magyarként okoskodsz, hogy mindig összeérnek a szálak. Afrikában talán összesen öt olyan magyar van, aki tényleg üzletel (a kormányzati pénzből, bocsánat a te pénzedből bohóckodó herdálógépeket és tolvajokat most hagyjuk) igazi üzletemberekről vagy jó értelemben vállalkozókról beszélek, nem is kell említenem őket név szerint. Ázsiában nyílik az olló, ott már van vagy ötven fő. Persze, ha egy kis kávézót akarsz nyitni akkor is üzletember vagy (automatikusan értsd hozzá az üzletasszonyt is, angolul tényleg jobb a business people kifejezés), és a kisebb szegmensekről is szót ejtünk. Szóval nagy pénzekkel és projektekkel kevesen foglalkoznak. Dél-Amerikában meg teljesen elhanyagolható, ugyanis a megérkezést követően mindenki azonnal betagolódik a vendéglátó társadalomba, legtöbbször valami latina vagy latino ölelő karjai között és onnantól a belső piacot erősíti.
Csak nagy üzletet érdemes kötni vagy kisebb bizniszbe is érdemes fogni fejlődő országokban?
Éjjel és nappal utazom, és közben nagyon nyitva van a szemem és egyértelmű, hogy a világ globalizálódik. Nehogy bárki azt higgye, óriási különbség van egy magyar, egy angol és egy tetszőleges (nem nyomorult háborús) afrikai ország között. Na jó, ez túl nagy általánosítás. Nézük egy kicsit részletesebben. A nagy testvéri Oroszországban kb 179 euró** a minimálbér, míg Kenyában 107. Nade Kenyában nincs fűtésdíj és sokkal olcsóbb az étel. Magyarországon valami 490 euró közeli, míg a szívemnek oly kedves és annyira nyomorultul szegény Paraguayban meg 350. Viszont a havi áramszámlánk négy euró, víz ingyen, gáz meg nem kell. És a legeslegjobb, Magyarföldön sosem látott minőségű hús kilója sem éri el a 3 euró ötvenet. Ebből is látszik, hogy teljesen különböző országok bevételei között óriási különbségek vannak, de valahol már nem akkora az a különbség. Kutyát nem érdekli az üveggyöngy, ha üzletelni akarsz, kösd fel a gatyádat. A globalizáció másik óriási kicseszése az internet, mármint ha jó távolra mennél üzletelni. Mindenki tudja mi mennyibe kerül a világon. Nem fogsz olcsóbban aranyat venni (csak lopottat) vagy gyémántot (kivéve véreset papír nélkül***) és még sorolhatnánk. Mindenhol vannak helyi termékek vagy nyersanyagok, amelyek sokkal olcsóbbak, mint máshol, tök jó, hogy ezekre van vám, a fejlődő országokat mocskosul elnyomó és kihasználó EU-ban kvóta. És akkor még azt nem is említettük, hogy az interneten látja valaki hogy zebrabőr 1500 euró Berlinben, akkor 1450 alatt nem akarja eladni, hiába kerül neki kettőbe és neked még rengeteg költséged van rajta + a haszon is hiányzik.
Akkor mégis miért éri meg fejlődő országokban üzletelni?
Mert ha utánamész, akkor rengeteg jó üzletet fogsz találni a mikróbefektetéstől a nagykereskedelemig. Helyben is lesznek jók. Mit nem adnék néha egy, azaz egy darab jó villanyszerelőért. Azt hiszed van egy jó villanyszerelő Paraguayban? Hát nincs bammeg, tényleg nincs. Üzlet az is, munka nem is kevés, de biznic. Vagy megtalálhatod a legfinomabb bőrt egyhuszad áron. Vagy nyersanyagot. Vagy vihetsz te ki dolgokat, mondjuk gépeket, az nagyon megy mindenhol. Meg az agyad és a műveltséged, szakmai tudásod, na az hiánycikk mindenhol.

Mi kell ahhoz, hogy fejlődő országban sikeresen tudjál üzletet kötni?

Helyismeret. Ha nincs tökéletes helyismereted, akkor csak és kizárólag óriási szerencsével boldogulhatsz vagy vmi éppen legmenőbb vagy mindig is legismertebb világmárkát képviseled.
Nyelvtudás. Ha nem tudod a nyelvet nem te adsz el, hanem téged adnak el. Ha segítőt viszel, keress magyart IS a helyi mellé, de legalább európait. Ugyanis ha csak helyi segítőd van, akkor ő ott él, te meg nem. Megkötöd az üzletet és elmész, ő meg ott marad. Mégis kinek fog valójában segíteni?
Adaptálódás. Ha nem azonosulsz és épülsz be a helyi viszonyok között, tuti hogy nem jön össze semmi vagy óriási szerencséd van. Kedvenceim a magyar kürtőskalácsosok. Mert elhiszik, hogy egyből betörnek egy másik piacra és néha sikerül is, néha meg nem, mert van saját jobb rosszabb népi édesség. Meg a pufidzsekis nyaloncok, akik elmagyarázzák a helyi politikusoknak, hogy a magyar politikusok az urak igazából. Egy másik kontinensen és ezért nekik joguk van meglopni a házigazdát. Ebből előbb-utóbb csempés szoba lesz valamelyik nagyszájúnak, az tuti.****

 

*Nekem sem jutott eszembe, hogy a Caacupei Szűz napja miatti munkaszünet pont keresztülhúz egy több éve tervezett aláírást.
** Nem vagyok hajlandó forintban számolni, olyan mintha WC papírról beszélnénk, értelmezhetetlen. A nyugat-afrikai CFA-ban is könnyebben mozog az agyam, vagy a zöldfoki escudo szintén az ejróhoz van kötve. Személyes sértésnek veszem, hogy a forint még létezik. Imádom, amikor valaki arról panaszkodik milyen rossz az euró, hát inkább a hülyeség a kínos, nem pedig kiszámítható pénzzel dolgozni, de hagyjuk.
*** ha mégis gyémántra vágynál picit olcsóbban és papírral, de vér nélkül, akkor Botswánába menj. Ott vehetsz kevesebbet, sőt sokat nem is, ha nincs rá engedélyed, de nem vernek át, ellentétben az összes többi lelőhellyel. Tudom téged nem, mert agyafúrt vagy és mind a 16 féle subcolor zárványait nagyító nélkül mondod, de aki nem ennyire menő azt lerántják, nekik mondom.
**** A csempés szoba azért csempés, mert könnyű lemosni a falról a vért, különös ismertetőjele, hogy van egy kampó a falon. Okosan üzletelj olyan helyeken, ahol még te is tudod, hogy ilyen szobából van bőven. Ha odakerülsz nem fogja megmenteni a tökeidet az otthoni fontos barátod. Erről kedvenc történetem , hogy meg nem nevezett ázsiai országban eltűnt egy igen nagyszájú, mondjuk kínai üzletember. Pár évvel később eszembe jutott és megkérdeztem egy igen jól tájékozott rendfenntartó szakembert:
“-Na, meglett a kínai?
– Végig megvolt.
– Kinyírtátok?
– Ó dehogy! De már nagyon szeretne meghalni, csak nem engedjük.”
Szóval veszélyes helyeken csak okosan.
És akkor jöhet a klasszikus karriergyilkos téma.

Számít-e a színed üzletkötésnél egy fejlődő országban?

Igen, nagyon is. Személyes véleményem, hogy a “fehér előjogokból” összesen kettő maradt:
  1. mindenért a dupláját fizetheted, ún. gringo árrés.
  2. nem ütnek el a forgalomban, mert kitűnsz a tömegből.
De valójában rengeteg helyen a mai napig számít, hogy milyen a színed, feltéve hogy az fehér. Valamiért jobban megbíznak az öltönyös fehérekben, pedig semmi okuk sincs rá, ez valami félreértés lehet. Ha szakadt vagy, akkor meg pont ellenkezőleg, erre vigyázz. Afrikai ismerős édesanyja (óvónő és lelkész) a 70–es évektől szedi össze a 17-22 éves európai hippi (most már digitális nomád) lányokat egy álomszigeten, hogy büdös kölök anyád picsáját fogsz csövezni/sátorozni itt te szerencsétlen, mikor fürödtél utoljára? Vagy ettél rendesen te gyerek, na gyere kapsz egy ágyat is. Ezzel csak arra célzok, hogy lehetsz te a világ leglazább embere, de fejlődő országokban borzasztó fontos a hibátlan elegancia, ha pénzről akarsz beszélni.
De nézzünk két gyakorlati példát rózsaszín színünk üzleti előnyeiről, ezek tényleg megtörtént esetek, nem viccelek.
  1. Éppen munkanélkül voltam és talékoztam egy afrikai úrral, aki kereskedni kívánt egy kis afrikai országban, amelynek nemcsak a nyelvét beszélte, de igen jól is ismerte, nevezzük Jeannak. De kellett neki egy díszfehér. A megbízatásom így a következő volt: megérkezni a hajóval a kikötőbe, ott lenni konténernyitásnál. Majd hangosan kijelenteni, hogy “nemiszervemet mindenbe, Jean csináld a dolgod!” És elmenni egy hotelbe, ott elleni pár napig, aztán vissza Európa. Ugyanis ott hagyományosan szarnak sem nézik az x országból érkezőket, mint Jean. Így viszont ő az én sameszom és ezért komolyan veszik.
  2. A másik a Covid alatt volt, amikor az európaiak féltek utazni. Ezért több cég is felbérelt a következő feladattal, főleg Ázsiába és Afrikába. Elmegyek valahová, felveszem az öltönyt. Köszönök jó napottal, majd elindítom a videókonferenciát. Ezekután köszönöm a figyelmet felkiálltással elutazok. De kell egy kékszemű öltönyben személyesen, hogy hiteles legyen a cég. Legtöbbször azt se tudtam mivel foglalkozik a cég, ha megkérdeztek valamiről, mindig azt mondtam, hogy ezzel foglalkozó kollégáim azonnal válaszolni fognak, köszönöm felírtam.

Hogyan használhatod ki nem aljas módon ezt a szerencsét, hogy egy pillanatig komolyan veszik, hogy európai vagy?

Hát ha nem élsz vissza vele és tényleg komoly vagy. Ennyi az egész.

Lehet-e nőként üzletelni fejlődő országokban?

Persze hogy lehet! De vannak hátrányai. Bizony, ne haragudj érte kedves hölgyolvasóm, de bizonyos országokba és ezekből jó sok van, én nem mernék nem teljesen őrült nőt üzletelni küldeni. De fejlődő országból rengetegféle van, viszont szinte mindegyikben hátrányosan megkülönböztetik a nőket. Tudod te, hogy miről beszélek most, nem kell részletezni, mégiscsak magyar vagy, esetleg magyarul olvasol, tehát rendes másodrendű tagja vagy a társadalomnak. A fontos az, hogy ki tudod-e védeni? És itt jön a gyakorlati tapasztalat, hogy a klasszikusan macsó országokban csak akkor veszik komolyan a nőket, ha aljas férfiak valójában, akkor viszont nagyon is! Iszonyatosan erős és kegyetlen nők tudnak csak emelkedni a ranglétrán egy sor ázsiai és afrikai országban, én simán nemcsak tisztelem, de általában félek is azoktól a nőktől, akik ilyen helyeken komoly pozícióban vannak (politikában vagy üzletben). Mert százszor keményebbeknek kell lenniük a férfiaknál. Nincs kedvesség, nincs szépség (dehogynem), csak könyörtelenség. Remélem megváltozik ez mindenhol, de ha magyar nőként olvasod, akkor ugye nem kell messzire nézned, hogy értsd miről beszélek. Van, ahol nem számít a nemed, de a klasszikus macsó helyeken vigyázz, hogyan nézel ki és hogyan viselkedsz minden pillanatban. Egy férfi lehet gyenge, te nem. Sajnálom, de így van és a közeljövőben ez nem fog változni.  Biztos ebben is, mint mindenben van kivétel, és ennek nagyon örülök. De neked álcát kell öltened a legtöbbször. Még akkor is ha Marokkóban akarsz kiskávézót nyitni vagy mittomén Laoszban, ahol rád sem mernek nézni. Vagy vigyél magaddal álcaférfit, az is működhet.

 

Szóval, ennyit a bevezetőről. Jön a többi cikk is szép sorban.  Kérlek szépen szólj, ha vitakoznál vagy kérdésed van, örömmel beleírom a következő posztba. A fotókért bocsánat, de mivel a munkáim nagy része igen bizalmas természetű, nem egyszerű olyat találni, amivel tudom bizonyítani, hogy fejlődő országokban rendelkezem tapasztalattal (és egyedül vagyok rajta üzleti környezetben).
Boa Vista szigete 2023 április 27.
Copyright by Bence Zakonyi – Tucanoprod