Az európai letelepedési programok nagy részét kifejezetten orosz és kínai érdeklődőknek tervezték. Klasszikusan ilyen programok a magyar, a litván és a lett letelepedési engedélyek piaca, de a spanyolok és a portugálok sem felejtenek el az orosz piacon marketingelni. A kínaiakkal nincs is semmi gond, sűrű, tömött sorokban kígyóznak az ügyfelek, nemcsak Európában, de az amerikai és a kanadai programok is érdeklik őket. Pont ezért fagyasztották be az amerikai és a kanadai programot is. Ezekben az országokban ugyanis van felső határa a jelentkezőknek. Ezt a mennyiséget csak a kínaiak kitöltik. Ráadásul, ezek a programok nem pár éve kezdődtek, így volt idejük levonni a szükséges következtetéseket. Ugyanígy tettek az angolok is. A legtöbb helyen megszólalt ugyanis a vészcsengő. A letelepedni vágyók ugyanis miután megkapták a tartózkodási engedélyt, nem tettek eleget a programokban megszabott feltételeknek. Azaz a befektetések gyorsan eltűntek, a vásárolt lakások üresen állnak (lásd London), illetve a módos ügyfelek oda sem költöztek, nemhogy adóra nem költöttek, de még a közértben sem. Ezért ezeket a programokat 2014-ben szinte mind átszabták. Egészen más a probléma az orosz emigránsokkal vagy kitelepülőkkel. 2014. október elején a lett parlament harmadszori nekifutásra elfogadta, hogy oroszok nem kaphatnak letelepedési engedélyt a befektetéseikért cserébe. Ez az első jele ezen a piacon annak, hogy feszültség van a “nyugatibb” oldalon. Az orosz oldalon már régen odafigyelnek ezekre a lehetőségekre és igen bizalmatlan tekintettel vizsgálják az üzleti kitelepülőket. Ennek jele például az, hogy be kell jelenteni, ha egy orosz állampolgárnak van másik útlevele is, azaz kettős vagy többes állampolgár. Ez persze nem akadályozta meg az orosz parlamentet, hogy megalkossák saját gyorsított útlevél programjukat a náluk befektető üzletemberek számára. A lettek döntése azonban egyértelműen politikai akaratot tükröz, a törvényjavaslatot a kormánykoalícióban helyet kapott nacionalisták nyújtották be. Az oroszok kizárásának oka egyértelműen nemzetbiztonsági kockázat.

Ez elég egyértelmű jel, minden valószínűség szerint a litvánok is követni fogják a példát és tudomásom szerint az észt e-rezidens programban eleve nem is jelentkezhettek oroszok. Mit tehetnek az oroszok, ha mégis Európába vágynak? A spanyol és portugál Golden Visa sémák minden további nélkül működnek, így félmillió eurós ingatlanvásárlással bekerülhetnek az EU-ba. A másik lehetőség a Magyar Letelepedési Kötvény, azaz 250.000, illetve januártól 300.000 eurós kötvényvásárlás esetén kaphatnak EU-s tartózkodási engedélyt.
Málta érdekes piaci szegmens, mert soha nem mondták ki, hogy nem engednek be oroszokat, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon gazdagnak és jól ismertnek kell lenn i ahhoz, hogy oroszként valaki megkapja a rezidens kártyát. Sőt, ha meg is kapja, bankszámlát kötve hiszem, hogy nyithatna, ez mondjuk nemcsak az oroszokra vonatkozik, mert Máltán bankszámlát nyitni, igazi rémálom.

A közeljövő igazi kérdése az, hogy mennyire hidegül el Oroszország és az EU viszonya. Az ugye nyilvánvaló, hogy a kereskedelmi embargó komollyá válása esetén az EU-s programok azonnal bezáródnak a keleti érdeklődők előtt.
Ezzel egyébként pont semmit sem érne el az EU, ugyanis a karibi útlevélprogramokhoz, St. Kitts-en, Grenadán és Dominikán már jár a Schengeni vízum. Azaz 250-400.000 dollár közötti beruházással ugyanúgy besétálhatnak az oroszok az EU-ba, mintha valamelyik európai programban vettek volna részt. Sőt, nemcsak tartózkodási engedéllyel, hanem egyenesen útlevéllel a kézben.